Nagy lábon

Naszóval. A minap nyakamba vettem a várost. Előzőleg kinéztem magamnak a Deichmannban egy szép bokacsizmát, de - micsoda meglepetés! - nem volt belőle negyvenkettes.
Így festett az áhitott modell:

Ehhez képest a bolt kínálatában ezekből volt az én méretemben:

Tornacipő, balerina, lapostalpú, gendersemleges bokacsizma, sosevoltdivatban rondacipő.

Majdnemolyan kicsitronda cipő, szandálok, balerina, makkoscipő, sport-balerina hibrid.

Strapabíró csizma és bakancs (mert ekkora trolloknak, akik negyvenkettes lábon járnak, izmos jószág kell a lábára, ami elbírja a tonnányi súlyt).

Egyébként ilyen bakancsom már van, egész télen hordom, de nem alkalomra. Munkába is csak rossz napokon, smink nélkül.

Kurvaronda trottőrcipő, női makkos, további edzősurranók.

Na nem, én ilyen skizoid nő vagyok, szeretem a kényelmes cipőket is (a fentiek közül már van itthon pár, egy negyvenkettes lábú nő nem akkor vesz cipőt, amikor megtetszik neki egy, hanem amikor talál egyet), ezeket farmerral, szabadidőruhával hordom, de szeretek időnként kiöltözni is. Van sok szoknyám, vagány harisnyám, dögös cuccaim. Ezek közül egyiket se vehetem fel a csipkeszegélyes tyúklábmintás fekete-fehér kosztümszoknyámhoz! Nekem baromi magassarkú KELL.

Szereztem a WestEnd információján egy plázatérképet, bekarikáztam rajta a cipőboltokat. Ahol csak sportcipőt árultak, be se mentem. Az összesbe beköszöntem. Első kérdésem kivétel nélkül: negyvenkettes női cipő? A válasz KIVÉTEL NÉLKÜL változóan udvarias "nem" volt. Néhol sajnálkozva, néhol szánakozva mondták. Volt olyan bolt is, ahol az eladó szabályosan megsértődött a feltételezéstől. Itt embereket öltöztetnek, nem mamutokat! 

Továbbcaplattam, végig a körúton, legalább további húsz boltban aláztam meg magam, legalábbis a boltban levők arcáról saccolva. Én ugyanis nem szégyellem, hogy 180 centimet ilyen nagy talapzaton kell körbehurcolnom, és nem vagyok hajlandó az eladót félrevonva, visszafogott hangon elmotyogni méretemet. Viszont annyi shoppingpicsa (már elnézést az érzékeny lelkűektől) mért végig tetőtől talpig a 42-es szám hallatán "még sosem láttam élő jetit" arccal, hogy kezdtem egyre inkább mutánsnak érezni magam. 

A Nyugatitól elmentem a Blaháig gyalog, onnan villamos+metró kombóval kimentem a Múzeum körútra, a Kényelem cipőboltba, amely megbízhatóan tart nagy (azaz számomra normál) méreteket. Most is volt, csak nem az a fazon, amit kinéztem. Állítólag nem is lesz, csak alacsonyabb sarkú. Ettől a perctől fogva nem volt már őszinte a mosolyom.

Közben eltelt fél nap, mennem kellett az iskolába a gyerekért. Hazaérve dúlva-fúlva rontottam a webshopok világába, dühödten kattingattam. Egyik magyar honlapot a másik után böngésztem. Egy csomón még csak virtuális esélyem se volt, egyáltalán nem forgalmaztak negyvenegyesnél nagyobb női cipőt. Más helyeken volt egy pár, ami a lábamra jött volna, feltéve, hogy előtte nem támadom meg lőfegyverrel, vasalom ki úthengerrel, öntöm le petróleummal és gyújtom meg, hogy a rondaságával ne árthasson többé senkinek. Lőttem pár screenshotot, mutatom.

Lovagló- és munkásőrcsizma.

Az egyetlen negyvenkettes az egész oldalon.

 Ortopéd cipő, nyolcvanas évekből ittfelejtett nemsemleges cipő, sportcipőnek is ronda surranó. Jó lesz a szürke kiskosztümömhöz. Vagy a bolerós fekete bársony színházi ruhámhoz?

Csukák.

Ha ilyen csizmám lenne, sose dugnám ki az orromat a trollbarlangból. Viszont a kék, strasszköves makkos, az Dizájncenteres megéneklésre való. Na, mit válasszak magassarkú bokacsizma helyett, strandpapucsot vagy plasztikklumpát? Az a piros papucs kicsivel jobban néz ki, mint amit régen az esztékában hordtak a nővérkék, olyan csak a főnővérnek jut.

 Ezek mind rondák, viszont legalább jó drágák is. Eredetileg a fenti árak átlagának a felét szántam cipőre. Na jó, rendszerint műbőrt veszek, mert csóró vagyok. Pár évet így is kibír, annyi idő alatt meg változik az ízlésem. De egy idő után eljutottam oda, hogy hajlandó vagyok húszezerig elmenni, ami jelenleg jóval túlmegy a lehetőségeimen, csak legyen már egy rohadt negyvenkettes bokacsizmám ami vállalható civilizált népek között is!

Úgyhogy feldühödtem és olyat csináltam, amit még soha. Neten rendeltem lábbelit.

Be is vagyok tojva, hogy milyen lesz.

Majd mesélek tovább, ha megérkezett.