Helyszín: itthon.
Időpont: vasárnap este 8.15
Én: Akkor mindent megtanultunk, nyomás fogat mosni és fekvés!
Gyerek: Máris?
Én: Igen. Segítsek bepakolni az iskolatáskát?
Gyerek: (vidáman ordítva) Igen, és ne felejts el az új órarend szerint pakolni!
Én: ...
Én: ...
Én: ...
Én: ...új órarend?
Gyerek: Őőőő.... hát igen.
Én: Új órarended van?
Gyerek: Igen.
Én: És ezt mióta tudod?
Gyerek: (kezd apró pici ponttá fejlődni) ...péééntek...
Én: És miért nem mondtad eddig?
Gyerek: (suttogva) ....elfelejtettem...
Én: (áttúrja az iskolatáska rejtett bugyrait, előtépi az új órarendet, olvasni kezd) Te gyerek, hát semmi olyan óra nincs hétfőn, amire eddig készültünk!
Gyerek: (az ágy alól) ...sajnálom...
Én: Én is sajnálom, mert most szépen visszaülsz az asztalhoz és megcsináljuk az összes leckét, amiről azt hittem, ráér hétfő délután... Mi van? Négy oldal írnivaló egyetlen tantárgyból? Hülyék ezek a tanárok?
Avagy miért égett vasárnap este tízig a villany. De jó hír, hogy keddre már minden készen volt.
1 megjegyzés:
Jajjj! :) ismerős, illetve jól emlékszem,sőt sose felejtem el. Egyébként valóban hülye az a tanár,aki ilyen sokat felad házinak.Fúj!!!
Hősök vagytok!
Megjegyzés küldése