Meghallgatás

(Szokásos sötétben beszélgetés lefekvéskor.)
- Anya, egyébként mikor mész megint férjhez?
- Jaj cicám, ez nem ilyen egyszerű.
- Miért?
- Majd ha találok egy rendes pasit aki szeret minket és jól bánik veled. De ilyet nehéz találni.
- Miért nem tartasz meghallgatást?
- Hogy micsodát?
- Tudod, meghallgatást. Bejönnek a pasik sorban, beszélgetsz velük, és amelyik megtetszik, azt elveszed.
Ezen a ponton kicsit fuldoklok a röhögéstől.
- Jól van, kicsim, majd meggondolom a dolgot.
- Szerintem kell csinálnod egy meghallgatást - erősíti meg a lányom és a B oldalára fordul.

Egy héttel később ugyanott.
- Ja és anya, holnap vegyél nagyon sok ragasztót!
- Minek édesem, mit akarsz csinálni?
- Kiragasztani a plakátokat a meghallgatásra.
- Micsoda?
- Tudod, a meghallgatás!
- Meg is feledkeztem róla.
- Ne felejtsd el ráírni az aljára, hogy csak fiúk jöjjenek! És csak felnőttek.
- Nem fogom elfelejteni, kicsim.